Mi is az a kékskála...?

Mitől függ színeink fakulásának mértéke...?

Hogyan tudjuk mérni mindezeket...?

Munkatársunk a Sign magazin riporterével beszélgetett...

Sign: - Mit takar pontosan a kékskála? Honnan az elnevezés eredete? Honnan indult ez a mérési rendszer és jelenleg milyen az elterjedtsége/elfogadottsága?

Sándor Zoltán: - A textil termékek (így a zászlók anyaga is) fokozottan ki van téve az időjárás hatásainak. Ez alatt nemcsak az erős napfény és uv-sugárzást értjük, hanem a hőmérséklet, páratartalom és az eső hatásait is ide számítjuk. A fenti kérdéshez azonban csak a fényállóság/színtartósság tartozik. A kék skála (blue wool scale) méri és kalibrálja a színes anyagok illetve a textil és nyomdafestékek ellenállását a fény okozta kifakulással szemben. Eredetileg a textiliparban fejlesztették ki, de később átvette a nyomdaipar is. A teszt neve: Lightfastness of ink colourants/ textiles, vagyis a nyomdaipari festékek/ textilek színtartóssága. A színtartóssági vizsgálata legfontosabb része az uv-, és fényállósági vizsgálat. Ezt a vizsgálatot xenonlámpás fénykamrába végzik el. Ennek során használják a 8 fokozatú kék skálát. A kék skála 8 féle kék színű lapból áll, amelyek jellemző tulajdonsága az egyre csökkenő fényérzékenység, vagyis a 8. fokozat a legellenállóbb. A xenonlámpás kamrába a mintával együtt beteszik a kék skálát, amelynek sávjai a tesztidő és a besugárzás arányában kifakulnak. Ha a kifakulás eléri például a 4. fokozatot is, akkor a tesztet leállítják és kiértékelik a minta fényállóságát: minél hosszabb idő telt el a 4. fokozat kifakulásáig, annál rezisztensebb a textilanyag a napfénnyel szemben.

Sign: - Miért fontos, hogy a nyomtatáshoz használt tinták tulajdonságait pontosan ismerjék a gyártók? Mik az egyes anyagok általános jellemzői?

S.Z.: - A kifakulásnak az oka a napfény uv-tartalma. Minden olyan terméknek tehát, amely szabadtéri felhasználásra készül ismerni kell az uv-, és napfény állósági tulajdonságait. Ilyen például a zászlók, napozóágyak, napernyők, ruházat, stb. anyaga, de ide tartoznak a színes szabadtéri plakátok, poszterek is. Ha a nyomda nem megfelelően uv-álló nyomdafestékkel nyomtatja ki az óriásplakátot például, akkor az akár 1 hónap alatt is annyira kifakulhat, hogy olvashatatlanná válik, és ez nagyon „káros” reklám az illető részére. Ahhoz, hogy az anyagok ellenállóvá váljanak a gyártók különböző adalékokat, uv-stabilizátorokat kevernek a festékbe. Az igazi nagy titok a sikeres és „olcsó” uvstabilizátorok kikísérletezése. Bár eddig csak a szabadtéri felhasználásra szánt termékekről volt szó, a színtartósság kérdése a lakásokban (ablaküveg mögött, vagyis beltéri) használt anyagokra is érvényes. Igaz ugyan, hogy az ablaküveg kiszűri a napfényből az uv-tartalom egy részét, azonban így is marad elegendő uv-fény, és ez a bútorbevonók, függönyök, szőnyegek, stb. kifakulásához vezet ugyanúgy, mint a szabadtéren.

Sign: - Milyen mérési módszerekkel lehet pontos adatokat kapni, amelyek alapján a gyártó a megrendelője számára kézzelfogható bizonyítékot, és akár garanciát is biztosíthat?

S.Z.: - A színtartósság mérése lényegében, mint azt fentebb röviden leírtam; napfényszimulációs kamrákban történik. A Föld felszínére érkező napfényt és annak spektrumát leghűebben a xenonlámpa fénye közelíti meg. A színtartóssági vizsgálatok másik ismert neve a laboratóriumi gyorsított anyagöregbítési tesztek. Ennek során a mintákat a normál napfényhez képest erősebb sugárzásnak és magasabb hőmérsékletnek teszik ki, így viszonylag rövid idő alatt érik el azt az eredményt, ami szabadtéri körülmények közt születne meg például 3 év alatt. Az ilyen vizsgálatokat nemzetközi szabványok írják le, és ez biztosítja a gyártók számára az eredményességet.

(A szakmai információkat az Atestor Kft . biztosította)

Forrás: Sign Magazin, XI. évfolyam, 4. szám, 2011. július-augusztus