Az egyre növekvő piaci versenyben, a márkák és a csomagolástervezők különböző módokon igyekeznek megkülönböztethetővé tenni a polcra kerülő termékeiket. Ez a törekvés egyre inkább túlmutat a színeken és olyan díszítési lehetőségeket tartalmaz, mint például fóliák, speciális lakkok, puha tapintású felületek és egyebek alkalmazása. A tervezők ezen felül intenzívebb, fluoreszkáló és irizáló színeket alkalmaznak. A digitális megoldások szélesebb variációs lehetőségeket tartogatnak a csomagolások esetén, illetve – nem elhanyagolható módon – a gyártási folyamatokat is felgyorsítják.
Íme 5 tipp, melyet követve a csomagolások előállítói és a csomagolások nyomtatói is olyan színeket és különleges felületeket hozhatnak létre, melyek a kor elvárásainak is megfelelnek.
Noha az élénk színek és bevonatok segítenek abban, hogy a csomagolások kitűnjenek a polcok rengetegéből, ez a trend egyre nagyobb kihívás elé állítja a csomagolások gyártóit, előállítóit. A fény azon fizikai jellemzői, melyek élénkké, vibrálóvá teszik a csomagolások színeit és felületeit, egyben a mérési folyamatokat is megnehezítik. A csillogást előidéző fényvisszaverődés és fénytörés egyben egy olyan látványos alkotóelemet is képez, melyet a színmérők számára is nehéz „megragadni”.
1 - A kulcs a folyamatkezelés
A folyamatkezelés minden csomagolási feladat során fontos, de még inkább az, ha speciális színekkel és felületekkel dolgozunk. Egy folyamatkezelő szoftver beépítése fontos lépés, hiszen meggyorsítja a feladatok beállításait, közel valós idejű színértékelést tesz lehetővé és jelentéseket generál, mely segíti a folyamatok pontosabb lekövetését. Ezen felül a különböző jelentések a márkák számára is fontos visszajelzések, hiszen ezáltal nagyobb magabiztossággal folytathatják a gyártást. A folyamatkezelés emellett gyakran a helyszíni ellenőrzések és a különböző színértékelési megbeszélések szükségességét is minimalizálja.
2 - Amit nem mérünk, azt nem is kezelhetjük
Ez az állítás gyakorlatilag az összes csomagolási munkafolyamatra igaz. A csomagolásgyártók jellemzően 45:0 mérési geometriájú színmérőket használnak a különböző gyártási fázisokban szükséges mérésekhez. Ám a különleges felületek és díszítések más mérési technikákat igényelnek. Ez különösen igaz a tükröződő, metál- és gyöngyházfényű, illetve a textúrált felületekre, melyek egyre népszerűbbek a csomagolások terén.
Egy fényes felület mérésekor, a 45:0 geometriájú készülék a visszavert fény egyes részeit kihagyhatja, melynek köszönhetően a fényes felület sötétebbnek és telítettebbnek tűnik, mint egy ugyanolyan színű, ám matt felületű minta. Másrészről, a diffúz készülékek potenciálisan jóval sokoldalúbbak, mivel lehetővé teszik a szín mérését az alapanyaghoz társított felületi hatásokkal, vagy anélkül. A multi-angle színmérők az autóiparban a legnépszerűbbek, ahol a különleges felületek és színek a jellemzőek. Ám a pontos csomagolóipari mérésekhez is szükséges lehet egy ilyen készülék, az olyan csomagolások színméréséhez, melyek a betekintési szögtől függően eltérő színűek. Nem várható el, hogy a közeljövőben az ilyen kivitelű csomagolások váljanak jellemzővé, de idővel mindenképpen népszerűbbé válhatnak, különösen a luxuscikkek esetén. A munkához megfelelő színmérő kiválasztása a csomagolóipar gyártási folyamatainak egyik nélkülözhetetlen eleme.
3 - Fizikai és digitális referenciák felhasználása
A fizikai referenciák hosszú évek óta kritikus elemei a színkehez kötődő munkafolyamatoknak. A tervezők a tapintható, érzékelhető fizikai referenciákat kedvelik, ezért gyakran használnak ilyen kellékeket az inspirációhoz is. A nyomda- és csomagolóiparban ezek a referenciák segítik a tervezőket, a márka tulajdonosait és nyomdászokat, hogy könnyebben kommunikálják az elvárásokat és megfelelő eredményt érjenek el. Azonban a kor, a halványodás és a nem megfelelő gondozás idővel megváltoztathatja ezeket a fizikai referenciákat, mely helytelen színekhez vezethet.
Míg a fizikai referenciák továbbra is a színekhez kapcsolódó munkafolyamatok elengedhetetlen összetevői, a digitális referenciák egy jóval kifinomultabb kapcsolati szintet kínálnak. Lekövethetők, precízek és megismételhetők, illetve – fizikai társával ellentétben – értékei az idő múlásával sem változnak. A megfelelően kezelt digitális munkafolyamat egy másik előnye, hogy a színek – amennyiben szükséges – folyamatosan azonosíthatók és frissíthetők.
A digitális színreferenciák ajtót nyitnak az egyenletes színekre a legkülönfélébb alapanyagok, tinták és nyomdai technológiák esetén is. Emellett több nyomdai egységet és azok összetevőit képesek összekapcsolni, jóval hatékonyabban, mint a fizikai referenciák esetén. A hozzáértő gyártók a fizikai és digitális referenciákat egyaránt használják a folyamataikon belül és várhatóan a közeljövőben ez még elterjedtebbé válik majd.
4 - Szándéktól a megvalósításig
Bármilyen furcsán is hangzik, de az csupán egy dolog, hogy a színeket spektrális értékekkel specifikáljuk, ám egészen más azokat valóban el is érni. Ennek legfőbb oka, hogy a nyomdatechnológia, a tinták típusa és az alapanyagok mind-mind befolyásolják a színek megjelenését, csakúgy, mint a korábban már említett, fejlett felületkezelési technológiák. Ha egy üzlet kirakata több komponensből – pl. nyomtatott feliratok, a termékek, csomagolások stb. – áll össze, minden egyes elem színének egyeznie kell.
A tervezők várhatóan egyre gyakorlottabbá válnak a fő és a hozzá kapcsolódó színek meghatározásában is. „Lefordítva” a tervezés során a képernyőjükön megjelenő színt, illetve az olyan számításba kerülő egyéb referenciákat, mely az alapanyagok és a nyomtatási folyamatok esetén fontos. Különböző felhő alapú eszközök elérhetőek, mint például a PantoneLIVE Design, mely egy Adobe® plug-in, mely megmutatja, hogy a Pantone színek hogyan változnak, mikor a leggyakoribb nyomdai és csomagolási alapanyagokra kerülnek.
5 - Szabványok
A szabványok alapvetően a hatékonyabb kommunikációra való törekvést testesítik meg. Az X-Rite által fejlesztett CxF a színek és egyéb metaadatok kommunikálására szolgál és mára már a szabványok „közössége” is teljes mértékben elfogadta, melyet jól jelez a hozzá kapcsolódó négy szabvány az ISO 17972 CxF/X szériában. Más szabványok is a kommunikációra fókuszálnak, ebben az esetben kifejezetten a márka/gyártó és a nyomda között: a Print Requirements Exchange (PRX) és Print Quality Exchange (PQX) a szabvány egészén átívelő hatékony kétirányú kommunikációt szolgálják. Az X-Rite emellett útjára indította az Open Ecosystem-et a csomagolások minőségellenőrzésére és a munkafolyamatok kezelésére mindazok számára, akik teljes irányítást szeretnének a munkafolyamatok fölött.
Ezek tehát azok a trendek, melyeket érdemes figyelemmel követni és alkalmazkodni hozzájuk, ha csomagolási munkafolyamatokról van szó.
Forrás: X-Rite