A cikksorozat előző részeiben már számos olyan tényezőről esett szó, mely hatással van a színlátásunkra, illetve arról, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy pontos színeket lássunk. Fény, retinafáradás, illetve a színek háttere/környezete mind befolyásolhatják a befogadást. A sorozat záró részében az emberi szem és agy korlátait vesszük szemügyre és arról is szó lesz, hogy hogyan ismerhetjük fel ezeket a jellemzőket, különösen a színek értékeléséért felelős személyes esetében.
SPOILER: a cikk végén egy teszt szerepel, mellyel kiderítheti, hogy mennyire pontos a színlátása.
A Farnsworth-Munsell 100 (FM 100) teszt az Atestor kínálatában is elérhető
Színtévesztés
A valódi színvakság, mikor valaki csak szürke árnyalatokat lát, igazából rendkívül ritka. A színtévesztés ugyanakkor sokkal gyakoribb. 13 emberből 1 biztosan rendelkezik bizonyos fokú problémákkal. A nőknél ez jóval kevesebb, 1 a 300-ból. A gond okozója egy hibás recesszív gén az X-kromoszómán. Mivel a nők két X-kromoszómát hordoznak, meglehetősen ritka, hogy ez a hiba mindkettő esetében fennáll. A férfiak azonban csupán egy X-kromoszómával rendelkeznek, tehát ha a jelen van a hibás gén, az ki is fejti hatását.
Számos általános színlátási problémát ismerünk, de a leggyakoribb mégis a „piros-zöld színtévesztés”. Emlékeznek még a korábban említett, szemben található színérzékeny vegyületekre? Ha egy tárgyat néhány másodpercnél tovább nézünk, ezek az anyagok kiszabadulnak a csapokból és helytelen információkat kezdenek küldeni a gyanútlan agynak. Emellett pedig van még valami, ami problémát jelenthet.
A szemünk alapvetően három színcsaládot lát: pirosak, zöldek és kékek. Ezen árnyalatok különböző mennyiségű adagolásával színek ezreit vagyunk képesek látni. Ha kémiai szenzoraink közül kettő (például piros és zöld) ugyanúgy viselkednek, vagy egyikük teljes egészében hiányzik, az agyunk nem képes az RGB helyes keverésére és ezáltal képtelenek vagyunk pontos színeket érzékelni. Azonban még ha a színérzékeny vegyületek mind a helyükön vannak, számos más fizikai korlát befolyásolhatja színlátási képességünket.
Kor
Ahogy öregszünk, a színérzékelési képességünk halványodni kezd. A karotin – egy protein pigment – felel ezért azáltal, hogy megtámadja a szaruhártyát és lassan sárgává változtatja azt. A folyamatot észre sem vesszük, de ha elkezdődött, folytatódni is fog. Szerencsére azonban a színérzékelés nem csupán velünk született képesség, hanem tanulható is. Azok az emberek, akik munkájuk során a színkülönbségek felfedezéséért felelnek idővel egyre gyakorlottabbak és jobbak lesznek, ezáltal pedig a kor sem számít jelentős faktornak.
Rossz színmemória
Néhányan biztosan kerültek már abba a helyzetbe, hogy egy festékboltban az emlékezetükre hagyatkozva kellett a színpalettán rábökni arra a színre, mely megegyezik a kanapé, a függönyök, vagy épp a fal meglévő színével. Mennyire volt sikeres a választás? Az emberi színmemória ugyanis borzalmas. Még az is hiábavaló, ha két színt nézünk a szoba másik végében, hogy megnézzük, egyeznek-e. A színek összehasonlításához együtt, egymás mellett kell látnunk őket, semleges környezetben, ideális esetben szabályozott fényviszonyok között.
Életvitel
A testünk funkcióiban a stressz, a betegségek és a különböző gyógyszerek is szerepet játszanak. E stresszorok esetén a szemeink sem képeznek kivételt. A színérzékelésünket emellett még kulturális, regionális és etnikai tényezők is befolyásolhatják. Rendelkezik a szemüvegünk UV bevonattal? A kontaktlencsénk kékes árnyalatú, ha közelebbről megvizsgáljuk? Még ha aprók is, ezek a bevonatok is hatással lehetnek a színlátásunkra. A trükk igazából annyi, hogy tisztában legyünk ezekkel a behatásokkal, ezáltal pedig képesek legyünk az érzékeinket is finomhangolni.
Ön is színtévesztő?
Mit lát a képen?
Színes pöttyök körét?
Bármi mást?
Ha a bal oldali körben nem bukkan fel a „6” a jobb oldaliban pedig a „2” szám valószínűleg, Ön valószínűleg színtévesztő, vagy valamilyen színlátási problémával rendelkezik. Szerencsére ez könnyen kideríthető. Annak meghatározására, hogy egy személy színlátása normálisnak mondható-e számos teszt létezik. Ezek közül az egyik a Farnsworth-Munsell 100 (FM 100) teszt, mely meglehetősen egyszerű. A teszt során „csupán” egy sor színt kell árnyalatok szerint sorba rendeznünk, eljutva a kezdő színtől a sor végén találhatóig. Habár a teszt metódusa ténylegesen gyerekjáték, maga a teszt már közel sem ennyire egyszerű. Az árnyalatok közötti különbség annyira apró, hogy a helyes sorba rendezéshez kivételes színlátásra van szükség.
Az FM 100 teszt értékelése a következőképpen néz ki:
A bal oldali személy színlátása kifejezetten jó, de nem tökéletes. A négy kisebb „döccenő” a sorrendben észlelt hibákat jelöli. Egy tökéletes teszt sima kört eredményezne. A jobb oldali személy eredményén az látszik, hogy szeméből hiányzik az a színérzékeny vegyület, mely a zöld árnyalatok felismeréséért felel. A grafikon az egyik leggyakoribb színlátási problémát, a deuteranopiát jelöli.
Teszteljen Ön is!
Az FM 100 teszt online formában is elvégezhető az alábbi linken. Ezáltal legalább alapvető képet kaphatunk a színlátásunkkal, vagy épp annak hiányával kapcsolatban. A teszt persze annyiban csal, hogy a monitoron megjelenített színárnyalatok sokszor torzulhatnak, mely megnehezíti a pontos rendezést. Ugyanakkor mindenképpen érdemes tenni egy próbát.
Mennyire látja színesben a világot?