Bár hazánkban a farsangi időszak február környékén köszönt be, a nyugati mintákat követve itthon is egyre többen – leginkább gyerekek – bújnak jelmezbe október utolsó napján, hogy az Egyesült Államokban is népszerű Halloween éjszakáját megünnepeljék. Ennek kapcsán érdemes szót ejteni az ASTM szabványügyi szervezet arra vonatkozó próbálkozásairól, hogy még biztonságosabbá tegyék a gyermekek által viselt jelmezeket.
A legtöbb szövet eleve tűzveszélyes. Azonban azt, hogy egy adott szövet mennyire gyúlékony, vagy mi történhet, ha meggyullad, milyen gyorsan ég, olyan változók határozzák meg, mint a szálsűrűség, súly, szerkezet és a kikészítés. A tesztekre azért van szükség, hogy megfigyelhessük és számszerűsíthessük azt, hogy az anyagok különböző jellemzői hogyan befolyásolják azok teljesítményét nyílt lángnak való kitettség esetén. Emellett az is jól meghatározható, hogy mely anyagok felelnek meg ruhaipari alapanyagnak.
A ruházati cikkek lángállóságának értékelésére használt első vizsgálatot a ruházati textíliák gyúlékonyságának kereskedelmi szabványa (191-53) volt, amelyet az eredeti FFA-szabályozásban határoztak meg. Az alkalmazott eljárások 1975-ben váltak a szövetségi törvény részévé a 16 CFR 1610. részeként, és legutóbb 2008-ban frissítették őket.
A tesztet öt darab 50 x 150 mm anyagmintával végezték el, melyeket kétszer vizsgáltak: először az eredeti állapotukban, majd az ún. „felújítás” után, ami lényegében száraz tisztítást és mosást jelent. A mintadarabokat egy speciális, huzatmentes, szellőztetett és 45 fokos szögben tartó állvánnyal ellátott égetőkamrában vizsgálják. A lángot egy másodpercig a szövet alsó szélének közelében lévő felületre irányítják és feljegyzik azt az időt, amely alatt a láng 127 mm (5 hüvelyk) hosszan terjed felfelé a mintán.
Az eredményeket a láng terjedési idejének átlagolásával határozták meg mind az öt próbadarabon. Ha ez az érték kevesebb, mint 4 másodperc bolyhos felületen vagy 3,5 másodperc sima felületen, öt további mintát is tesztelni kell és mind a 10 minta értékeit kell átlagolni. Az anyag (szövet) végső besorolása a felújítás előtti és utáni vizsgálatokból kapott két eredmény közül az alacsonyabb értéken alapul.
Az ASTM által a ruházati textíliák gyúlékonyságára alkalmazott vizsgálati módszer (D1230) meglehetősen hasonlít az 1610-es szabványban előírthoz, ami nem meglepő, mivel az ASTM International tagjai hozzájárultak a szövetségi szabvány kidolgozásához. Az egyik különbség az, hogy a D1230 szerint a szövetmintákat 30 percig szárítják kemencében, majd a vizsgálat előtt további 15 percre exszikkátorba helyezik.
A két vizsgálati módszer számos közös eleme ellenére azonban fontos kiemelni, hogy a D1230 nem használható a kereskedelmi forgalomban kapható textil ruházati anyagok elfogadhatósági vizsgálatára. A CPSC-előírások megkövetelik, hogy az ilyen anyagok megfeleljenek az 1610-es szabványnak. Az ASTM-módszer azonban gyorsabb és olcsóbb lehetőséget kínál a vállalatoknak saját kutatási és termékfejlesztési tevékenységeikhez. Egyes szöveteket pedig, amelyek megfelelnek bizonyos szövettömegnek vagy szálösszetételnek, nem kell vizsgálni a 16 CFR 1610. részében meghatározott kötelező éghetőségi szövetségi követelményeknek való megfelelés kimutatásához.
Az egyik fő ok, amiért ez a szabvány ismét vizsgálat tárgyát képezi, rendkívül prózai. Az ASTM International szabványokat ötéves ciklusonként kell felülvizsgálni, a D1230 szabványt pedig legutóbb 2017-ben vizsgálták felül. Annak érdekében, hogy a következő változat 2022-re készen álljon a jóváhagyásra és az elfogadásra, az albizottság már most elindítja a folyamatot.
A rutinszerűen ütemezett 1610-es tesztfolyamat frissítésére a CSPC nyújtott be kérelmet, ezzel próbálva új lendületet adni annak. „Ez a kérelem a szabvány felülvizsgálatának része, mely egyben jelzi az igényt az új mosóberendezésekre, a vegytisztításhoz használt oldószerekre, mosási folyamatokra és az esetleges kivételekre vonatkozó szabványok frissítésére.” – mondja Roaldi. „A felülvizsgálat lényegében a legújabb fogyasztói gyakorlatoknak való megfelelést szolgálja”.
John Crocker a D13 textilipari bizottság elnöke. Emellett az SDL Atlas üzletfejlesztési vezetője, a textilipari tesztek, minőségellenőrzés és laboratóriumi berendezések globális szállítója. „A modern mosóberendezések és a mosási feltételek drámaian megváltoztak azokhoz képest, amelyeket a bizottságok néhány évvel ezelőtt az EPA [Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala] és az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma által alkotott előírások miatt választottak ki és hagytak jóvá" - mondja. „A hőmérséklet-beállítások, a forgási sebesség és típus, a centrifugálási sebesség, valamint a mosási és centrifugálási idők mind-mind változtak az évek során. Bár egyes változások kevésbé tűnnek jelentősnek, a nettó eredmény változása gondot jelentett, amikor megpróbáltuk eldönteni, egyik vagy másik műszeren milyen eredmények a megfelelőek".
Egy másik változás, amely valószínűleg hatással lesz a D1230 bármely felülvizsgálatára, a perklóretilénre vonatkozik, amely az egyik leggyakrabban használt oldószer a vegytisztító iparban. A "perc" néven is ismert oldószert, 2023-ig ki kell vonni a forgalomból Kaliforniában, és az EPA úgy döntött, hogy a lakóépületekben található vegytisztítóknak ez év végéig fel kell hagyniuk az ilyen szert használó gépek használatával. Egyes államok pénzügyi és technikai segítséget nyújtanak a boltok tulajdonosainak, hogy segítsenek nekik kevésbé mérgező alternatívákat találni.
„A perkloretilénről való áttérést az EPA ösztönzi, és a perkloretilén rákkeltő potenciálja miatt indokolt" - magyarázza Crocker. „Ennek az a hátulütője, hogy rengeteg olyan újonnan megjelenő zöld technológia van, amelyről a bizottságok egyszerűen nem tudnak túl sokat. A tisztítóiparnak szabványosítania kell egy folyamatot, hogy a címkézési és vizsgálati közösség olyan szabványokat dolgozhasson ki, amelyek leképezik azt, amit a fogyasztó tesz".
Fontos felismerni, hogy az október 31-én köpenyben és hercegnői ruhában rohangáló gyermekek milliói jellemzően nem gondolnak a biztonságra. Ezért is olyan fontos, hogy minimalizáljuk annak lehetőségét, hogy bármi balul sülhet el. És a dolgok sajnos időnként elromlanak. A CPSC szerint 1980 és 2003 között az Egyesült Államokban legalább 16 olyan eset történt – köztük 1 haláleset – amikor 15 év alatti gyermekek jelmezzel kapcsolatos égési sérüléseket szenvedtek. Az áldozatok közül nyolc hétéves vagy annál fiatalabb volt, további öt pedig a 8-12 éves korosztályba tartozott.
„A gyerekek laza, bő jelmezekben sétálgatnak az utcán és nem figyelnek az esetleges veszélyforrásokra, mely akár egy járdára kihelyezett gyertya vagy lámpás is lehet". – jegyzi meg Roaldi. „Amikor jelmezük találkozik a tűzforrással, lángra kap, sokszor nem tudják mit tegyenek és pánikba esnek. Egyes esetekben elbújnak, azt gondolván, hogy ha nem látnak lángot, akkor védve vannak".
A jelmezekben található szövetek csak egy részét képezik a problémának. „Még ha az alapszövet szempontjából megfelelnek is a követelményeknek, a jelmezek esetében vannak olyan hozzáadott összetevők, amelyek miatt azok gyúlékonyabbá válhatnak" - mutat rá Roaldi. „Ilyen példák lehetnek a felragasztott flitterek, vagy a jelmezre csatolt szivacs elemek. A gyártóknak rendkívül körültekintően kell eljárniuk a tesztek során és nem csak az alapjelmezt, hanem a hozzá kapható kiegészítőket is vizsgálniuk kell, mindent, ami a jelmezre ragasztható, vagy csatolható. Lényegében a termék a hozzáadott kiegészítőkkel és díszítésekkel együtt egy másik terméket képez, eltérő gyúlékonysági jellemzőkkel. Nem csak az alapréteget kellene tesztelniük a szövet beszerzésekor, hanem minden egyéb elemet, hogy ezáltal az eredmény reprezentatívabb legyen a késztermékre nézve".
A 16 CFR 1610. és D1230. részének a jelenlegi piaci realitásokkal való szorosabb összehangolásához szükséges kemény munka még csak most kezdődik. De minden érdekelt fél szilárd elkötelezettsége a halloweeni jelmezek és a ruházati cikkek biztonságának garantálása.
„A világ különböző szabványügyi bizottságai mindent megtesznek azért, hogy olyan módszereket dolgozzanak ki, amelyek megfelelően reprezentálják azt, amit az ügyfél a vásárláskor láthat" - mondja Crocker. „A vásárlók ritkán ismerik a vásárlásukkal kapcsolatos összes részletet, de végső soron azok egészen a szövetgyártóig vezethetők vissza, akiknek fontos tisztában lenniük a termék specifikációival. Tudniuk kell, hogyan kell az adott anyagból terméket gyártaniuk úgy, hogy az megfeleljen a felhasználói igényeknek. A gyártási folyamat esetleges rései hibákhoz vezethetnek. Épp ezért léteznek a szabványok: hogy biztosítsák, hogy a termék megfelel a vásárlói igényeknek”.
A textilipari szabványokkal,tesztekkel, illetve az SDL ATLAS készülékekkel kapcsolatban felmerülő kérdések/kérések esetén keressenek minket bizalommal!
Sinka Dániel
Érétkesítési vezető
Telefon: +36 (1) 646 4539
E-mail: sinka.daniel@atestor.hu